A legfontosabb, amit a győzelemből megtanulhatunk, hogy képesek vagyunk rá.
A motiváció elindít. A megszokás mozgásban tart.
A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló. A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog.
Rossz idő nem létezik, csak gyenge akarat.
Minden az időzítésen múlik.
Sírni csak a győztesnek szabad.
Aki tud emelt fővel veszíteni, azt mindenki becsüli - de főleg a győztes csapat tagjai.
Nem csak az a nagy sportoló, aki nyerni tud, hanem az is, aki egy pofon után fel tud állni!
A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.
Ha győztök, tudjatok félni; ha vesztetek, tudjatok remélni.
A lehetetlen csupán egy szó, amivel a kisemberek dobálóznak!
Egy csapat csak akkor juthat fel a csúcsra, ha egy cél lebeg minden csapattag szeme előtt: Legjobbnak lenni!
Van, aki meghallja belső hangjait, és aszerint él. A többiek megőrülnek vagy legendává lesznek.
Ki mondja meg neked, hogy valamit lehetetlen megcsinálnod és milyen kiemelkedő teljesítmény jogosít fel arra, hogy korlátokat állítson fel?
Nem lehet mindig szépen játszva nyerni, néha a csúnya győzelem is megteszi - és ezt most nagyon csúnya volt, mert eltörtem az orrom.
Ez a sportág a szerelmünk, a szerelemért pedig áldozunk.
Ha élni akarsz, gyalogolj. Ha hosszú életet akarsz, fuss!
...nincs időm arra gondolni, hogy mennyire fáj, csak futni van időm!
Ha találkozol a sikerrel és a kudarccal, akkor elöbb-utóbb rájössz, hogy a kettő majdnem ugyanaz!
Ha az emberek nem akarnak kijönni a meccsekre, akkor senki sem állíthatja meg őket.
Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!
Az idõ múltával egyre kevésbé bánjuk, amit megtettünk, de amit nem tettünk meg, arra soha nincs vigasz.
Jó játékosokat szerezni könnyű. Rábírni őket, hogy együtt játszanak, az a nehéz dolog.
A bajnokokban legyen meg a tudás és az akarat, de az akaratnak erősebbnek kell lennie a tudásnál.
Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.
A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egyvalamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés.
Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket.
A barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen.
A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.
A szerelem szerelemmel kezdődik, s a legerősebb barátságból is csak gyenge szerelem fejlődhet.
A szerelemnek és a barátságnak csak egyetlen rokon vonása van, s ez: ha felbomlik, annak oka sohasem a Másik, hanem mindig az Én.
A barátságnak négy formája van: a hősies, az intim, a szellemi és a játékos. De az igazi barátság mind a négyet egyesíti, s ezért nyugodtan mondható, hogy ez a barátság négy dimenziója. A hősiesség az, hogy feláldozom érte életemet; a szellemi az, hogy ahol együtt vagyok vele, az a szellemi világa; a játék az, hogy olyan vidáman játszom vele, mint a gyermek; az intim az, hogy feltárom magam.
Igazi barátod az, aki a hátad mögött is csak jót mond rólad.
Két ember attól fogva számít igaz barátnak, amikor hallgatásuk már nem jelent kínos csendet.
Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet.
A legnagyobb ajándék, amit embertársadnak adhatsz, az, hogy őszinte szívvel figyelsz rá.
Egyetek, igyatok együtt, beszélgessetek, nevessetek együtt, faljátok az életet együtt, de csak akkor lesztek igazán barátok, amikor először együtt sírtok.
Szeretet, barátság, mint minden, múlandó, de emlékezete, öröme állandó.
Csak az igazi barát figyelmeztet rá, hogy maszatos az arcod.
Nem az a fontos, hogy meddig élünk, Hogy meddig lobog vérünk, Hogy csókot meddig kérünk és adunk, Hanem az, hogy volt egy napunk, Amiért érdemes volt élni.
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre, ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan ahonnan elmentél.
Bízzál magadban. Többet tudsz, mint hinnéd.
Mire felneveled a gyerekeidet, megtanulod, mivel tartozol szüleidnek.
|